A hét végén egy régi barátomnál vacsoráztunk, és mivel vendégségbe nem illik üres kézzel menni, ezért vittünk is valamit. Csak egy valamit, mert persze az igazi Úriemberek két valamit visznek.Miért kettőt?Egyet ajándékba, egyet meginni. Régi és remek barátságunkra tekintettel csak inni vittünk valamit.
Találomra választottam, mert nem tudtam mi lesz a vacsora; szerencsémre leves után marhapörkölt volt főtt burgonyával, amihez remekül passzolt egy üveg 2007-es Vylyan ördög. Kékfrankos, merlot, kadarka és zweigelt cuvée ez a bor; a bitang erős pörkölttel is harmonizált, különösen utóízben, ahol a paprika lángolása mellett érződő gyümölcsös íz már-már ördöginek hatott.... A lángokat eloltván tapasztalhattam meg valódi ízét; egyharmad barrique és a sokféle szőlő miatt intenzív vörösgyümölcs íze van. Sima, száraz, nem túl erős; utólag sem 'ütött' az alkohol.Tényleg igaz a mottó az üvegen: "Nem kifinomultsága, hanem életereje az, ami rabul ejt."
Az ördög név nem valami hangzatos marketing név, hanem a hely szellemét idézi:
"Egy régi mese szerint az ördög beleszeretett a boszorkány világszép leányába. De ahhoz, hogy elnyerje kezét, ki kellett állnia egy kemény próbát: ha egyetlen éjszaka alatt sikerül felszántania a környező földeket, mielőtt még a kakas megszólal, viheti mátkáját.Az ördög derekasan dolgozott, ám a boszorkány azért boszorkány, hogy ne állja a szavát. Még hajnalhasadta előtt lámpással belevilágított a kakas szemébe, mire az elkukorékolta magát. A csúnyán rászedett ördög világgá ment, a bocskorába került földet pedig időről-időre kiöntötte. A néphit szerint ezekből születtek a villányi hegyek szelíd lankái."
Más, régebbi mondák szerint azért nem sikerült neki a munka, mert nagyon köves volt a talaj, és "szikrázott az eke mint a ménkü".
Remek ár/érték arányú bor!
